Blogolj!

Magyarországon történt 2015-ben - I.rész

Magyarországon történt 2015-ben - I.rész (január, február, március)

Január
2015 a belpolitikában úgy kezdődött, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól a Miniszterelnökséghez került az európai integrációs hatáskörök jelentős része. Életbe lépett a köznevelési törvény módosítása, a Magyar Nemzeti Bank új adósságfék-szabályozása és az új útdíjszabási rendszer. Megalakult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amely a kutatóknak szánt pályázati pénzek elosztását végzi és még a munka is megindult a Kecskemétre költöztetett vidékfejlesztési államtitkárságon.
Mindeközben az ellenzék, a civil szféra legaktívabb képviselője, a MostMi demonstrációt szervezett az Operaházhoz – felettébb mérsékelt sikerrel. Olyannyira, hogy az iwiw alapító, főszervező, Várady Zsolt két nappal később kurtán-furcsán ki is szállt a buliból. 2015-ben ez volt a legnagyobb civil tüntetés – pár ezer fővel.

Várady Zsolt, a volt-nincs civilvezér - Fotó: index.hu

Mindeközben magyar bíróság első alkalommal rendelte el internetes tartalom hozzáférhetetlenné tételét, amikor töröltette a Kuruc.info internetes portál egy holokauszt-tagadó cikkét.
Bár a kormány népszerűsége az előző év végi kommunikációs bakik miatt nem verdeste a csúcsokat, a svájci jegybank döntése – miszerint eltörölte a svájci frank euróval szembeni árfolyamküszöbét – eredményeképpen némi elismerésre tett szert mind bel-, mind külföldön. A forintárfolyam ugyanis egy rövid időre történelmi mélypontra süllyedt – emiatt több brókercég súlyos veszteségeket szenvedett el –, viszont a svájci frank hitelesek áldhattak a kormány korábbi intézkedéseit, mert így a totális csődtől menekültek meg az árfolyamrögzítésnek köszönhetően.

Januárban átadta megbízólevelét Colleen Bradley Bell, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete, ami azért is lényeges, mert előtte az amerikai nagykövetség két éven át ügyvivő (a hazahívott Goodfriend) irányításával működött. Felszállt a füst, így Szemerkényi Réka, Magyarország új washingtoni nagykövete február 23-án hasonlóképpen átadhatta megbízólevelét, a viszony rendeződni látszott. Már csak a rutinszerű támadásokat kellett hárítani – az emberi jogok magyarországi helyzetéről tartott vitát az Európai Parlament szakbizottsága Brüsszelben – és február első napján máris hatályos lett a devizahitelek rögzített árfolyamú forintosítása, hatályba lépett a fair bankokról szóló törvény is.

Február
A hazai ellenzék reménykedett, hogy a másodikán Budapestre látogató Angela Merkel német kancellár kiosztja majd tockosait Orbán Viktor kormányfőnek, de hiú maradt a remény: konstruktív tárgyalások, pozitív nyilatkozatok, előadás az Andrássy egyetemen, majd találkozás zsidó szervezetek vezetőivel. És irgalmatlan dugó a fővárosban. „Mer kell!” – volt az autósok közti jelige…

Már akkor Orbán mutatta a helyes utat Merkelnek? fotó: MTI

2014-ben még „netadós” tüntetők rongálják a Fidesz-székházát, amire válaszul nemzeti konzultáció kezdődik az internetről, s ennek eredményeként Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos novemberben többek között az internetezés áfájának csökkentését javasolta a kormánynak. A „fővárosellenes Fidesz” mantrának az mond némileg ellent, hogy a Fidesz-KDNP parlamenti frakciójának mezőkövesdi ülésén egy új fővárosi kórház megépítéséről döntöttek.

És elindul a média buli. Dorottya és Dóra napján „Lelkiismereti okból” távoztak tisztségükből a Simicska Lajos nagyvállalkozóhoz köthető médiumok (a Magyar Nemzet című napilap, az mno.hu portál, a Hír Televízió és a Lánchíd Rádió) vezetői. Simicska Lajost nyilatkozata szerint váratlanul érték a lemondások, amelyek hátterében Orbán Viktor kormányfőt gyanította. A teljes sztoriról és a valós történésekről itt írt a blogstar egyik bloggere korábban.

Ugyanezen a napon a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése javasolta, hogy vizsgálják meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. A Fővárosi Közgyűlés és az Országgyűlés határozatban támogatta a pályázati szándékot, ezután december 7-én a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a MOB együttműködési megállapodást írt alá.

Nem volt egy unalmas hónap február, hiszen a világ újabb vezetője tett munkalátogatást Budapesten – Vlagyimir Putyin orosz elnök. Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásain megállapodás született a 2015-ben lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződéssel kapcsolatban. (Ez – nem mellesleg – sok szempontból létkérdés volt Magyarországnak). A tárgyalások végén egy szokatlanul hosszú sajtókonferencián álltak az újságírók rendelkezésére, amelyről a CNN-től a Bloombergig a világ vezető hírügynökségei címlapjaikon számoltak be.

És egy akkor még elenyészőnek tetsző hír: 2015. február 20-án parlamenti vitanapot rendeztek Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra címmel. A kormány szimpátiazuhanása mindezek ellenére folytatódik, február 22-én Kész Zoltán, a baloldali pártok által támogatott független jelölt nyerte a veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választást, amivel a Fidesz elvesztette kétharmados többségét a Parlamentben.

És sokak bosszúságára kezdetét veszi a brókerbukta. A Magyar Nemzeti Bank és a kormány véget vet a csalássorozatnak a Buda Cash Brókerháznál, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél és a Quaestor csoportnál. A károsultak száma több tízezer. (Ennek részleteit a gazdasági visszatekintésünkben itt olvashatják.) De még februárnak sincs vége. Miközben az Edinák ünnepelték nevük napját, az alatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mert a magyar kormány nem megfelelően hajtotta végre az Európai Bíróság 2014-es, a házi pálinkafőzés jövedéki adójának szabályozására vonatkozó ítéletét. (A házi pálinkafőzés szabályai az év elején megváltoztak.) S bár ettől függetlenül Orbán Viktor miniszterelnök másnap megtartotta tizenhetedik évértékelő beszédét fokozott figyelemmel a „keményen dolgozó kisemberekre”, a nyughatatlan brüsszeli bürokraták újabb kötelezettségszegési eljárást indítottak, mert úgy vélték, hogy a magyar energiaszabályozás sem felel meg az uniós jognak.

Március
Március elsejével a szociális támogatási rendszerben több segélyezési forma megszűnt, átalakult, új elnevezést kapott vagy máshonnan lett igényelhető, mint korábban. Március idusán tizenkilenc „rendszerbontó” népszavazási kezdeményezést jelentettek be civil demonstráción az „új magyar köztársaságért”. Ugyanezen a napon lépett életbe a 2014 decemberében elfogadott törvény a vasárnapi munkavégzés tilalmáról a kiskereskedelemben, a szabályozást az év folyamán többször módosították.

A hitélet frontján annyi változás történt, hogy Ferenc pápa döntésével önálló egyházzá vált a magyar görög katolikus egyház, három egyházmegyével. A pápa metropolitai székké emelte a Hajdúdorogi Egyházmegyét, élére Kocsis Fülöp addigi hajdúdorogi püspököt nevezte ki. S miközben munkához látott, aközben a kormány létrehozta a Modern Városok programot, amelynek keretében Orbán Viktor miniszterelnök mind a 23 megyei jogú városba ellátogat, és a helyi vezetőkkel a települések fejlődését biztosító együttműködési megállapodást köt – több százmilliárd forint értékben.

(folytatjuk)

http://blogstar.blogstar.hu/./pages/blogstar/contents/blog/23400/pics/lead_800x600.jpg
2015,Belpolitika,év végi összefoglaló
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?