Blogolj!

Csárdáskirálynő a háborúkban

Szó, mi szó, a Csárdáskirálynő a legismertebb operett a világon. A statisztikusok szerint nincs egyetlen olyan perc sem, hogy a világon valahol fel ne csendülne – filmen, tévében, vagy rádióban – valamely slágere (de legalábbis egy Kálmán-dal). Pedig fegyverropogás mellett fogant 100 esztendeje. 

A tavaly november 13-i párizsi vérengzést követően Ferenc pápa már a harmadik világháborúról beszélt. Érdekes, hogy 100 esztendővel korábban (1915. november 13.) ezen a napon tervezték a Csárdáskirálynő bécsi premierjét a Johann Strauss-színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. (November 13-a egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán Imre kérte az igazgatót, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett). De addig sok minden történt.

1914 tavaszán (pár hónappal 1914. június 28-a előtt…) Leo Stein és Béla Jenbach felkereste Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánnak megtetszett az ötlet, három héttel később meg is kapta a német szövegkönyvet, majd sebtiben visszavonult egy kis üdülőhelyre, hogy nyugodtan dolgozhasson. Ám Gavrilo Principet erről nem értesítette, ő meg fogta pisztolyát, és a Mlada Bosna (Ifjú Bosznia) szervezet terroristájaként lepuffantotta Ferenc Ferdinándot. Ki is tört a Nagy Háború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ”. Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.

S ahogy az már hosszú alkotásoknál lenni szokott, az eredeti cím nem éli túl az idők próbáját, így Es Lebe die Liebe-ből (Éljen a szerelem!) Csárdásfürstin (Csárdáskirálynő) lett. Megvolt hát a bécsi premier 1915-ben, míg a magyar bemutatóra 1916. november 3-án került sor. Ez az egy év hozott némi hasznot a slágerfütyörészőknek, ugyanis kimaradt a Jaj mamám című dal, merthogy az egy évvel korábban már nagy sikert aratott Budapesten a Zsuzsi kisasszonyban. Helyére egy új Kálmán-kompozíció került Hajmási Péter, Hajmási Pál címmel… A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le, precízebben: ki, hiszen a két változat jelentősen eltér egymástól, már csak azért is, mert Gábor a pesti sanzonok mintájára írta meg a verseket.

Honthy Hanna

De a magyarországi előadás nem csak ebben tért el a bécsitől (az első előadások Csárdáskirályné címen futottak). Beöthy, a Király Színház direktora ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat. Itthon és külföldön.

Az operett ugyanis elindult világhódító körútjára, és hamar végigsöpört egész Európán. A korabeli bécsi kritikus szerint „Az egész világ két dologtól visszhangos: az ágyúdörgéstől és a Csárdáskirálynő sikerétől”. 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.

Szó, mi szó, a Csárdáskirálynő a legismertebb operett a világon. A statisztikusok szerint nincs egyetlen olyan perc sem, hogy a világon valahol fel ne csendülne - filmen, tévében, vagy rádióban - valamely slágere (de legalábbis egy Kálmán-dal).

Kálmán Imre

De vissza a háborús idők és a Csárdáskirálynő szokatlan kapcsolatához.

Most – hazai bemutatásának centenáriumán – a Balassi Intézet szervezésében indul  nemzetközi turnéra a Csárdáskirálynő. A magyar kultúrdiplomácia első számú megtestesítője négy európai és egy ázsiai magyar kulturális intézetében is bemutatja a méltán híres operett zenei keresztmetszetét, a Budapesti Operettszínház művészeinek előadásában. A turné 2016. január 7-én a Balassi Intézet budapesti központjában debütál ingyenes előadással, ezt követően Bécsben – hol máshol? – a Ferien Messén, majd a moszkvai Csajkovszkíj Konzervatórium koncerttermében láthatják a produkciót az operett rajongók. Utána visszatér a magyar határ közelébe, a Monarchia egykori területére és a horvátországi Varasdon láthatja a publikum a művet, amelynek európai záró helyszíne Brüsszel lesz. És ha már az angolok voltak oly kedvesek 100 esztendeje, és Szilviából cigány hercegnőt faragtak, akkor a Gypsy Princess-re emlékezve március végén Indiában is bemutatkozik a produkció, a Balassi Intézet - Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központban.

Azaz a Balassi Intézet, amikor ezt a művet turnéztatja, a maga módján emléket állít a harmadik világháború árnyékában (Ferenc pápa) az 1914 és 1918 közötti Nagy Háborúnak. De bízunk abban, hogy a színháztermekben a pirosra tapsolt tenyerek adják a dörejt Budapesttől Delhiig, s nem a fegyverek.

Címkék: Kultúra
http://blogstar.blogstar.hu/./pages/blogstar/contents/blog/23581/pics/14518254472637329_800x600.jpg
Kultúra
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?