Blogolj!

Pünkösd – hagyományok, eredete, népszokások, jelentése

Húsvét utáni ötvenedik nap pünkösd, ami a húsvéti ünnepkör végét is jelenti. A Szentlélek eljövetelének és az egyház születésnapjának ünnepe. A keresztény világ harmadik legnagyobb eseménye húsvét és karácsony után.

 Az ószövetségi zsidóknál eredetileg aratási hálaadó ünnep volt, az Újszövetség pedig leírja, hogy Jézus mennybemenetelekor miként szállt le a Szentlélek a tanítványokra. Tehát pünkösdvasárnap a Szentlélek kiáradását, vagyis az Atya, a Fiú és Szentlélek kölcsönös szeretetének végpontját ünnepeljük. Ekkor kezdett el Péter apostol prédikálni, illetve az első hívek és keresztény gyülekezetek is megjelentek, vagyis a keresztény egyház születésnapját is innen számítjuk.

A püspöki szinódus (gyűlés) 305-ben vezette be a galamb vagy lángnyelvek formájában megjelenített Szentlélek eljövetelének megünneplését és bár pünkösdhétfő nem számít már egyházi ünnepnek, Magyarországon (és sok más országban is) 1993 óta munkaszüneti nap.

Számos hagyomány kapcsolódik ehhez az időszakhoz. A pogány és keresztény szokások keverednek, illetve a tavaszünnep, a természet megújulásának ünnepe is ide köthető. Ezért jellemző ilyenkor a rengeteg virág, virágdísz, legfőképpen a pünkösdi rózsa, rózsa, bodza és a jázmin. Vidéken rendszerint ilyenkor feldíszítik a házakat virágokkal és növényekkel, illetve a májusfát - amit május első napján állítanak - ilyenkor szedik le, ezzel egyfajta „násztáncot járva” a természet, a tavasz tiszteletére.

Az egyik legelterjedtebb szokás már a középkor óta (hazánkban a 16. századtól) a pünkösdi királyválasztás. Ez leginkább a vidéki területeken volt népszerű, ilyenkor a falubéli fiatalok különböző ügyességi próbákon mérték össze erejüket, rátermettségüket (lóverseny, bikahajsza, kakasütés, bot/rönkhúzás, kaszálás). A nyertes egy hétig, vagy egy évig is ingyen ihatott a kocsmában és a többiek engedelmességgel tartoztak neki.

Ha van pünkösdi király, akkor lennie kell királynénak is. A pünkösdi királynéjáráskor négy lány egy ötödiket vitt végig a falun, miközben termékenységi dalokat énekeltek, és a lányt virágokkal díszítették. A király és királyné együttes vonulása pedig maga a pünkösdölés, ami egyfajta adományútnak is számított.

Hasonló, de mégis kissé más szokás volt nálunk a nyugat-dunántúli területeken, hogy egy vagy több kisgyerek szalmával kitömött nadrágban és zöld ágakba burkolózva járta a falut pünkösd idején. Őket hívták borzakirálynak, illetve Sopron környéki területeken a törökbasa-járás, és esővarázslás, esőtánc volt szokás. A horvát-szlovén területeken is hasonló hagyományok voltak; ott a lombokba öltözött vadember figuráját Zöld Györgynek nevezték.

Pünkösd legnagyobb és legkiemelkedőbb eseménye a csíksomlyói búcsú, ami az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségének egyike. A rendszerváltozás óta rendszeresen megszervezik. Története egészen 1567-ig vezethető vissza, amikor is János Zsigmond erdélyi fejedelem a katolikus székelyeket fegyverrel akarta unitárius vallásra kényszeríteni, ám a Csíksomlyón lévő székelyek Nagyerdőnél győztek és megtartották katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg minden pünkösdkor Csíksomlyón a nagy búcsút, a szentmisét, és több százezer magyar megy oda a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról.

 

http://blogstar.blogstar.hu/./pages/blogstar/contents/blog/27274/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?